I.
Történelmi jelentőségűnek tartjuk, szakmai szempontból pedig nagyra értékeljük a Magyar Köztársaság létrejöttét és a többpártrendszerű országgyűlési választások jogi feltételeinek megteremtését. Nem hallgathatjuk el azonban az aggodalmakat, amelyek a jelenlegi helyzetben bennünk felmerültek. Ellentmondás feszül a demokratikus jellegű sarkalatos törvények és a diktatúrában létrejött intézményrendszer között, miközben ez utóbbi bázisát képező egypárti hatalom megrendült.
Ezt az ellentmondást csak a szabad választások oldhatják fel, mert így teremtődhet meg a demokratikus intézményrendszer; középpontjában a szabadon megválasztott parlamenttel, amely betölti majd az állampárt szétesése folytán keletkezett hatalmi űrt. A jelenlegi 'exlex' helyzetben felelősségteljes kormányzás helyett a fő szempont az egyéni egzisztenciák átmentése, és egyszerre érthető tetten a kormányzati döntésekben a tétlen kivárás és a megzavarodott kapkodás. Az uralmon
lévő gazdasági tényezőket a lázas vagyonátmentési kísérletek kötik le, miközben kétes egzisztenciák a zavarosban halászgatnak, a potenciális befektetők pedig várnak, amíg a helyzet tisztulni nem látszik.
A szabad választások előtt ez sem remélhető!
A Független Jogász Fórum meggyőződése az, hogy a jelenlegi labilis politikai helyzetet stabilizálni, és a folyamatos gazdasági romlást megállítani csak a szabad parlamenti választásokat követően lehet, ezért azokat a lehető legrövidebb időn belül meg kell tartani. Ennek érdekében - akár a háromoldalú tárgyalások keretében, akár más formában - a kormányzatnak és az ellenzéknek haladéktalanul meg kell állapodnia a parlamenti választások mielőbbi időpontjában. November végére egy ilyen megállapodás megszülethetne. Ezt követően az Országgyűlés feloszlathatná magát, és három hónapon belüli időre, tehát február végére - március elejére a parlamenti választásokat ki lehetne írni. Önmagában a választások időpontjának rögzítése is stabilizáló tényező lenne, hiszen végre egy olyan viszonyítási pont jönne létre, amellyel minden politikai erő és gazdasági tényező számolhatna. Amíg szabadon választott Parlamentünk és általa támogatott stabil kormányunk nem lesz, az ország helyzete teljesen bizonytalan.
Úgy gondoljuk, hogy ebben a kérdésben a politikai megállapodás nemcsak lehetséges, hanem valószínű is, hiszen ma már minden politikai erő egyetért abban, hogy a szabad parlamenti választásokat a lehető legkorábbi időpontban meg kellene tartani, az pedig evidens, hogy a helyzet stabilizálása érdekében az időpontot késlekedés nélkül meg kell határozni. Reményeinket alátámasztja, hogy szervezettség, felkészültség tekintetében a kormányzópárt jobb helyzetben van mint az ellenzék, ezért számára előnyt jelent a mielőbbi választás. Az ellenzék meghatározó erői közül a Magyar Demokrata Fórum mindig is az előrehozott választások mellett volt, a többi párt pedig, akik korábban az ellenzék felkészületlensége miatt ellenezték az előrehozott választásokat, ma már - belátva és átérezve az ország helyzetének súlyosságát - szintén a mielőbbi parlamenti választások megtartása mellett vannak. Ami a Független Jogász Fórumot illeti, már tavaly november 27-én a választójoggal kapcsolatban megtartott tanácskozásunkon és azt követően több ízben, lényegében a Magyar Demokrata Fórum álláspontját támogatva érveltünk a mielőbbi választások szükségessége mellett.
Ezt az ellentmondást csak a szabad választások oldhatják fel, mert így teremtődhet meg a demokratikus intézményrendszer; középpontjában a szabadon megválasztott parlamenttel, amely betölti majd az állampárt szétesése folytán keletkezett hatalmi űrt. A jelenlegi 'exlex' helyzetben felelősségteljes kormányzás helyett a fő szempont az egyéni egzisztenciák átmentése, és egyszerre érthető tetten a kormányzati döntésekben a tétlen kivárás és a megzavarodott kapkodás. Az uralmon
lévő gazdasági tényezőket a lázas vagyonátmentési kísérletek kötik le, miközben kétes egzisztenciák a zavarosban halászgatnak, a potenciális befektetők pedig várnak, amíg a helyzet tisztulni nem látszik.
A szabad választások előtt ez sem remélhető!
A Független Jogász Fórum meggyőződése az, hogy a jelenlegi labilis politikai helyzetet stabilizálni, és a folyamatos gazdasági romlást megállítani csak a szabad parlamenti választásokat követően lehet, ezért azokat a lehető legrövidebb időn belül meg kell tartani. Ennek érdekében - akár a háromoldalú tárgyalások keretében, akár más formában - a kormányzatnak és az ellenzéknek haladéktalanul meg kell állapodnia a parlamenti választások mielőbbi időpontjában. November végére egy ilyen megállapodás megszülethetne. Ezt követően az Országgyűlés feloszlathatná magát, és három hónapon belüli időre, tehát február végére - március elejére a parlamenti választásokat ki lehetne írni. Önmagában a választások időpontjának rögzítése is stabilizáló tényező lenne, hiszen végre egy olyan viszonyítási pont jönne létre, amellyel minden politikai erő és gazdasági tényező számolhatna. Amíg szabadon választott Parlamentünk és általa támogatott stabil kormányunk nem lesz, az ország helyzete teljesen bizonytalan.
Úgy gondoljuk, hogy ebben a kérdésben a politikai megállapodás nemcsak lehetséges, hanem valószínű is, hiszen ma már minden politikai erő egyetért abban, hogy a szabad parlamenti választásokat a lehető legkorábbi időpontban meg kellene tartani, az pedig evidens, hogy a helyzet stabilizálása érdekében az időpontot késlekedés nélkül meg kell határozni. Reményeinket alátámasztja, hogy szervezettség, felkészültség tekintetében a kormányzópárt jobb helyzetben van mint az ellenzék, ezért számára előnyt jelent a mielőbbi választás. Az ellenzék meghatározó erői közül a Magyar Demokrata Fórum mindig is az előrehozott választások mellett volt, a többi párt pedig, akik korábban az ellenzék felkészületlensége miatt ellenezték az előrehozott választásokat, ma már - belátva és átérezve az ország helyzetének súlyosságát - szintén a mielőbbi parlamenti választások megtartása mellett vannak. Ami a Független Jogász Fórumot illeti, már tavaly november 27-én a választójoggal kapcsolatban megtartott tanácskozásunkon és azt követően több ízben, lényegében a Magyar Demokrata Fórum álláspontját támogatva érveltünk a mielőbbi választások szükségessége mellett.
II.
Úgy gondoljuk, hogy csak a negyven év óta első szabad parlamenti választások hozhatják meg a fordulatot a nemzet életében. De csak akkor, ha valóban a népakaratot megtestesítő parlament jön létre, és a néptől bizalmat kapott politikai erők által támogatott határozott intézkedésekre kész, erős kormány. Mindez csak akkor lehetséges, ha a magyar nép felismeri a választások sorsfordító jelentőségét. Ennek elősegítése minden politikai erő közös felelőssége. Kerülni kell mindent, ami a parlamenti választások jelentőségét csökkentheti, eredményét befolyásolhatja. Össze kell fogni annak érdekében, hogy ne legyen elnökválasztás a parlamenti választások előtt, annál is inkább, mivel ez a javaslat nem nyerte meg a pártok egységes támogatását, és így nem a politikai stabilitás érdekét szolgálná, hanem ellenkezőleg, szükségtelen konfrontációra vezetne. Az is nyilvánvaló, hogy a legkülönbözőbb pártok fognak jelölteket állítani és megjósolni sem lehet, hogy ki lesz a Magyar Köztársaság elnöke. A kezdeményezés egykor reális indítéka, a kormányzópárt jelöltjének elsöprő győzelme, ma már a legkevésbé valószínű. Az, hogy a mai kiélezett bel-és külpolitikai viszonyok között ki legyen az elnök, kényes politikai döntés, amelynek meghozatalára csak a szabadon választott parlament képes és jogosult. A jelenlegi helyzetben a nép általi választás nagyobb demokratizmusára hivatkozni felelőtlen és veszélyes demagógia.
Az a politikai döntés, amelyet az adott politikai erőviszonyok mellett a háromoldalú tárgyalásokon az egyezményeket aláíró felek meghoztak, az idő múlásával túlhaladottá vált, ezért a magyar népnek kell az utóbb csapdának bizonyult döntést megváltoztatni, a felelős politikai erőknek pedig lehetőségükhöz képest ezt elősegíteni.
Az a politikai döntés, amelyet az adott politikai erőviszonyok mellett a háromoldalú tárgyalásokon az egyezményeket aláíró felek meghoztak, az idő múlásával túlhaladottá vált, ezért a magyar népnek kell az utóbb csapdának bizonyult döntést megváltoztatni, a felelős politikai erőknek pedig lehetőségükhöz képest ezt elősegíteni.
III.
Ezért is sajnálatos, hogy a Magyar Köztársaság országgyűlése nem tudott felülemelkedni kisszerű politikai szempontokon, és nem volt képes belátni azt, hogy függetlenül attól, hogy mely politikai erők ragaszkodtak eredetileg ahhoz, hogy még a szabad parlamenti választások előtt elnököt válasszon az ország, és mely politikai erők ellenezték ezt a megoldást - ma már senkinek sem érdeke, hogy a parlamenti választás előtt sor kerüljön a Köztársasági elnök megválasztására. Sőt, a valamikori politikai érdek érvényesítésére törekedve az Országgyűlés - véleményünk szerint - többszörösen megszegte az általa hozott törvényt.
A népszavazásról és a népi kezdeményezésről hozott 1989. évi XVII. törvény 1O. szakasz /1/ bek. értelmében az Országgyűlés köteles elrendelni a népszavazást, ha legalább 1OO.OOO állampolgár kezdeményezi. Ugyanez szakasz /2/ bekezdése a következőképpen rendelkezik: a népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozat tartalmazza:
Nem törvénysértés, de súlyos politikai hiba az Országgyűlésnek az a döntése, hogy a címer kérdésében a kormány által kezdeményezett népszavazást nem az állampolgári kezdeményezésre elrendelt népszavazással egyidőben, hanem a tervezett Köztársasági elnökválasztással azonos időpontra tűzte ki, holott ma még teljesen bizonytalan, hogy az elnökválasztásra egyáltalán sor kerül-e, hiszen az állampolgári kezdeményezésre elrendelt népszavazás egyik kérdése éppen a Köztársasági elnökválasztás időpontja. Miután pedig az országgyűlési választásokat megelőző három hónapban népszavazás nem tartható, és a mielőbbi választások melletti indokok nagyságrendileg súlyosabbak a címer-ügynél, a hibás döntés miatt aligha lehet már más választás, mint hogy elmarad a népszavazás a címerről. Pedig, ha a politikai elfogultság nem homályosítja el az előrelátást, nagyszerűen megfért volna ötödiknek a négy másik kérdés mellett.
A népszavazásról és a népi kezdeményezésről hozott 1989. évi XVII. törvény 1O. szakasz /1/ bek. értelmében az Országgyűlés köteles elrendelni a népszavazást, ha legalább 1OO.OOO állampolgár kezdeményezi. Ugyanez szakasz /2/ bekezdése a következőképpen rendelkezik: a népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozat tartalmazza:
a./ a kezdeményezésben megfogalmazott - népszavazásra bocsátott kérdést (kérdéseket), valamint
b./ a népszavazás időpontjára vonatkozó döntést.Az Országgyűlésnek az az eljárása, hogy megváltoztatta a több, mint 1OO.OOO aláírással előterjesztett állampolgári kezdeményezésben megfogalmazott kérdéseket, sérti a törvény 1O. szakasz /2/ bek. a./ pontjában foglalt kötelezettséget. Hangsúlyozni kell, hogy itt nem az állampolgári kezdeményezést elindító politikai szervezetek által megfogalmazott kérdésekről van szó, hanem a több mint 1OO.OOO aláírással hitelesített kérdésekről, amelyeket a törvény egyértelmű rendelkezése értelmében az Országgyűlés megváltoztatni nem jogosult. Álláspontunk szerint azzal, hogy a 1O. szakasz /2/ bekezdése meghatározza, hogy mit tartalmazhat az országgyűlési határozat, egyben kizárttá teszi, hogy további rendelkezést is tartalmazzon, így nem jogosult az Országgyűlés az egyértelműen megválaszolható kérdésekhez magyarázatokat fűzni. Az adott esetben ezek a magyarázatok különösen a pártvagyon kérdésében, de ugyanígy a Köztársasági elnökválasztásra vonatkozóan is félrevezető és manipulatív jellegűek.
Nem törvénysértés, de súlyos politikai hiba az Országgyűlésnek az a döntése, hogy a címer kérdésében a kormány által kezdeményezett népszavazást nem az állampolgári kezdeményezésre elrendelt népszavazással egyidőben, hanem a tervezett Köztársasági elnökválasztással azonos időpontra tűzte ki, holott ma még teljesen bizonytalan, hogy az elnökválasztásra egyáltalán sor kerül-e, hiszen az állampolgári kezdeményezésre elrendelt népszavazás egyik kérdése éppen a Köztársasági elnökválasztás időpontja. Miután pedig az országgyűlési választásokat megelőző három hónapban népszavazás nem tartható, és a mielőbbi választások melletti indokok nagyságrendileg súlyosabbak a címer-ügynél, a hibás döntés miatt aligha lehet már más választás, mint hogy elmarad a népszavazás a címerről. Pedig, ha a politikai elfogultság nem homályosítja el az előrelátást, nagyszerűen megfért volna ötödiknek a négy másik kérdés mellett.
Budapest, 1989. november 7.
A Független Jogász Fórum
választmánya
választmánya