Annak tudatában, hogy a nyilvánosságra hozott törvénytervezet nem alkalmas meghirdetett célja elérésére;
-annak tudatában, hogy a parlament körül mintegy kongresszusi jellegű informális jogszabály előkészítő jogszabályalkotó folyamat van kialakulóban;
-annak tudatában, hogy e folyamat eredménye, működése a gyülekezés és egyesülés emberi jogának magyarországi törvénybe iktatása ügyében észlelhető;
-annak tudatában, hogy a parlament a jelenlegi összetételében az előtte álló korszakos igényű jogalkotói feladat ellátására - különösen új demokratikus alkotmány létrehozására - nem alkalmas,
a Független Jogász Fórumon megjelent, különböző jogterületeken tevékenykedő jogászok - azon kitűzött cél érdekében, hogy tevőlegesen vegyenek részt a magyar jogállam megteremtésében - a demokratikus választójog szabályozása tárgyában, 1988. november hónap 27. napján, kellő vita után és egyetértő szavazást követően az alábbi állásfoglalást teszik közzé:
I.
Általában
- Új parlamentre van szükségünk a legrövidebb időn belül.
- A jelenleg hatályos törvény helyett, annak érdekében, hogy előrehozott választások alapján a reformérdekeknek megfelelő országgyűlés jöjjön létre - új, demokratikus választójogi törvény szükséges.
- A most megalkotandó törvénynek a parlamenti képviselőkre vonatkozó szabályokat kell tartalmaznia. A helyhatósági önkormányzat választására külön törvényt kell alkotni.
- A most megalkotandó törvény legyen deklaráltan ideiglenes jellegű, amelynek célja az, hogy keretei között és szabályai szerint azt a parlamentet lehessen megválasztani, amely új alkotmányt - és az alkotmányos szabályok között új választójogi törvényt - alkot.
- Az országgyűlési képviselők, illetve a helyhatósági önkormányzat választására vonatkozó szabályok egy időben, de külön törvényben legyenek megalkotva.
II.
A képviselőválasztás szabályozásának szempontjai
- Az aktív választójog ne illesse meg azt, aki bármi okból hatósági intézkedés alapján szabadságkorlátozásban szenved, mert a befolyásolás lehetősége nem kizárt.
A passzív választójog a jogerősen szabadságvesztésre, közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélten kívül mindenki mást illessen meg azért, hogy formális okból történt szabadságkorlátozás ne lehessen politikai eszköz a választói akarat érvényesítése ellen. - A jelölés jelenlegi rendszere helyett, a jelölőgyűlés intézményének eltörlése mellett, érvényesüljön a választópolgárok és szervezeteik közvetlen jelöltállítási joga.
Minden, meghatározott számú taggal bíró, országos tevékenységi igényű szervezet országosan bármely választókerületben, helyi jelentőségű szervezet működési területének választókerületeiben egy-egy képviselőjelöltet állíthat.
Háromszáz, az adott választókerületben lakó választópolgár írásos ajánlásban jelöltet állíthasson.
A jelölési eljárásban nem csupán a gyűléses rendszer nem kívánatos, hanem a Hazafias Népfront szerepe is korlátozódjék a jelöléssel kapcsolatos nyilvántartás vezetésére, egyebekben jelölési (elő)joga nem lehet; biztosítsa azonban a választás valamennyi technikai feltételét. - Az országos listára mai formájában nincs szükség.
A szervezetek jelöltállítási jogának elismerésével érvényesülhet a lista életre hívása indokaként deklarált azon érdek, amely ún. tekintélyes szervezetek és személyek képviselővé választását ambicionálta. - A szavazások lebonyolításánál - a demokratikus hazai hagyományok szerint - érvényesüljön a honpolgárok szervezeteinek ellenőrzési joga. Ezt a korábbi választások tapasztalatai nagyban indokolják.
- A jelölt programjának a választási törvény korlátot nem állíthat.
A jelölt mint potenciális jogalkotó bármely hatályos törvény megváltoztatása érdekében a törvényeket kritikával illethet, megváltoztatásukat programba veheti.
A jelölt a Hazafias Népfront programját vallani nem köteles.
A jelöltet illesse meg mentelmi jog. - A törvény álljon az esélyegyenlőség elvi alapján.
A költségvetés terhére a jelöltek vagy egyenlő mértékben kaphatnak támogatást, vagy a támogatás e formáját a törvény zárja ki.
A jelöltek részére - törvény szabta számban és feltételek mellett - a Hazafias Népfront tartson térítésmentes választógyűlést.
A gyűlésen az adott kerületben induló minden jelölt, egy időben, azonos feltételek mellett fejthet ki ún. kortes tevékenységet, és hirdethet programot.
A választásai gyűlésre csak tág keretek között szükséges eljárási szabályt alkotni. A jelöltek a kötelezőn felül kor-látozás nélkül tarthatnak választógyűléseket.
A nemzeti monopol-media (rádió-televízió) jelöltet nem preferálhat; egyebekben a propaganda korlátozása a választás minden szakaszában tiltott. A jelöltállító szervezeteket egyenlő jogok illessék. - A választási bíráskodás kerüljön külön bírói testület hatáskörébe. A választási bíróság hivatásos tagjai a megyei (fővárosi) bíróság bírái, laikus elemei az egyetemek és főiskolák jogász oktatóiból kerüljön ki. A tanács tagja ne ítélkezhessek személyes választókerületében felmerült ügyben.
III.
A Független Jogász Fórum állítson össze - résztvevőiből - munkacsoportot, az ismertetett elvek szerinti alternatív törvény-tervezet kidolgozása érdekében.
A Független Jogász Fórum célja végső elemzésben az, hogy a szűkebb igazságügyi kormányzat és a lehető legszélesebb jogászrétegek jóindulatú, szakszerű és aktív közreműködésével keletkezzék olyan törvény, amelynek alapján egy nevében Országgyűlés - de tevékenységében alkotmányozó nemzetgyűlés - alakulhat.
E testület a réteg- és érdektagoltság szem előtt tartásával kialakított, valódi nemzeti konszenzus bázisán lesz, illetve lehet képes megalkotni mindazon törvényeket, amelyeket
nemzetközi kötelezettségvállalásunk alapján de iure
a szorító társadalmi szükség miatt de facto
megalkotni elkerülhetetlen.
így gondoljuk Magyarországon jogállamiságot teremthetni, és az abból fakadó előnyöket a mindennapi életben a honpolgár jó közérzete, szabadsága, anyagi és létbiztonsága érdekében felhasználni.
Így lehetünk valóban gazdaként otthon a hazában.
Budapest, 1988. november 27.-én