Az Igazságügyi Minisztérium 1989. február 23.-án hozta nyilvánosságra azt az alkotmánykoncepciót, amelyet március 8.-án az Országgyűlés elé terjeszt. Egyúttal közleményben kérte fel az állampolgárokat, hogy nyilvánítsanak véleményt a szabályozási elvekről, és megígérte, hogy a beérkező észrevételekről tájékoztatni fogja az Országgyűlést, továbbá jelezte, hogy "az alkotmányszöveg szövegtervezetét is széleskörű, szervezett országos vitára bocsátja. Nyilvánvaló, hogy két hét nem elegendő idő egy széleskörű országos vitára /amelynek megszervezésére egyébként kísérlet sem történt/, s különösen nem az elhangzott vélemények értékelésére és hasznosítására.
A Független Jogász Fórum fontosnak tartja az alkotmányszöveg tervezetének megvitatását is, azonban egy szövegtervezet vitája - ha a szabályozás alapelveit az Országgyűlés már elfogadta - az igazán érdemi, a koncepcionális kérdéseket nem tudja befolyásolni. Ezért igazán nélkülözhetetlen a szabályozási koncepció vagy koncepciók társadalmi vitára bocsátása.
A jelenlegi szabályozási "menetrend" helyett az alábbi eljárást tartjuk elfogadhatónak:
A Független Jogász Fórum fontosnak tartja az alkotmányszöveg tervezetének megvitatását is, azonban egy szövegtervezet vitája - ha a szabályozás alapelveit az Országgyűlés már elfogadta - az igazán érdemi, a koncepcionális kérdéseket nem tudja befolyásolni. Ezért igazán nélkülözhetetlen a szabályozási koncepció vagy koncepciók társadalmi vitára bocsátása.
A jelenlegi szabályozási "menetrend" helyett az alábbi eljárást tartjuk elfogadhatónak:
- A szabályozás koncepcióját bocsássák széleskörű társadalmi vitára, amely kapjon a sajtóban minden eddiginél nagyobb nyilvánosságot.
- Az MSZMP és a független politikai szervezetek képviselőiből hozzanak létre egy olyan testületet, amely a társadalmi viták anyagát értékelve, az Igazságügyi Minisztérium szakmai közreműködésével meghatározná az Alkotmánynak, az Országgyűlés elé kerülő végleges szabályozási elveit.
- Az Országgyűlés által elfogadott koncepció alapján az Igazságügyi Minisztérium szakapparátusa dolgozza ki az Alkotmány szövegének tervezetét, amelyet természetesen - a jogalkotásról szóló törvény értelmében - szintén társadalmi vitára kell bocsátani.
- Az Alkotmányról szóló végleges törvényjavaslatot, a társadalmi vitán elhangzottak figyelembevételével az Igazságügyi Minisztérium dolgozza ki. Ennek során az MSZMP és a független politikai szervezetek képviselőiből álló testület konzultatív feladatot látna el.
- Ezzel párhuzamosan a választás lehetőségét ténylegesen biztosítva, a jelenlegi Országgyűlés helyett létre kell hozni egy valóságos népképviseleti testületet, amely egyedül alkalmas lehet egy hiteles, a nemzet sorsát hosszú távon meghatározó alaptörvény meghozatalára.
- Ennek során
-a Kormány terjessze az Országgyűlés nyári ülésszaka elé a párttörvényre, valamint az egyszeri alkalomra - a néhány hónapon belül megrendezendő választásokra - szóló választójogi törvényre vonatkozó javaslatot, /az FJF egyébként elkészített egy ilyen - a felgyorsult politikai folyamatok miatt kizárólag egy előrehozott választás lebonyolítására szánt - törvénytervezetet/.
-a párttörvény és az ideiglenes választójogi törvény elfogadását követően az Országgyűlés oszlassa fel önmagát. - Az Alkotmány legitimációját csak egy népképviseleti Országgyűlés biztosíthatja és nem egy esetleges népszavazás, amely természeténél fogva legfeljebb az alkotmányozás szükségességének eldöntésére lenne alkalmas, de nem egy bonyolult szabályozás helyességének megítélésére.
Budapest, 1989. február 25.-én.