A Független Jogász Fórum jelentős szerepet játszott az 1989-1993 közötti igazságtételi kísérletekben. A szervezet választmánya 1989 decemberében állást foglalt abban, hogy fel kell gyorsítani a rendszerváltoztatási folyamatot, el kell érni, hogy az emberek magukénak érezzék az átalakulást és minél nagyobb mértékben kapcsolódjanak be annak véghezvitelébe, ugyanakkor el kell kerülni a múlt bűneiért való felelősségre vonásra irányuló spontán akciókat. A választmány ezért tartotta szükségesnek a törvényes igazságtétel megvalósítására alkalmas jogi megoldások kidolgozását, és ebben a FJF részvételét. (Dokumentumok: Levél a dec. 29-i tanácskozás feladairól) A témában december 22-én tanácskozásra került sor, majd részben az ott elhangzott javaslatok alapján a Független Jogász Fórum a törvényes igazságtétel megvalósítására vonatkozó elképzeléseit u.n. „Helytállás-program”-ban foglalta össze. Ennek kidolgozásában jelentős szerepet vállalt Nehéz-Posony István, aki később Bártfay Pálnak, a Jogászfórum második képviselőjének helyettese lett, majd az SzDSz színeiben vállalt politikai szerepet: az 1994-es választásokon a párt országgyűlési képviselőjelöltje volt.

A választások után a Független Jogász Fórum úgy döntött, hogy a képviseleti demokrácia viszonyai között nincs szükség közvetlen politikai szerepvállalásra, az új parlamentbe az MDF képviselőjeként bekerült volt jogászfórumosok azonban tevékeny szerepet vállaltak az első ciklus igazságtételi kísérleteiben, mind az MDF-frakció által kidolgozott „Justitia-terv” szorgalmazásában, mind pedig az elmúlt rendszerben elkövetett, de politikai okokból az állam által nem üldözött főbenjáró bűncselekmények (emberölés, hazaárulás) elkövetőinek felelősségre vonására vonatkozó törvények meghozatalában. (E törvények kidolgozója és előterjesztője, Zétényi Zsolt tagja volt a Független Jogász Fórumnak, de a hajdani jogászfórumosok közül mások is szerepet játszottak a törvények kidolgozásában, vitájában és a nyilvánosság előtti képviseletében.)
Az igazságtételi törekvések szimbólumának tekinthető, az elmúlt rendszerben az állam által nem üldözött főbenjáró bűncselekmények elévülését kizáró „Zétényi-törvényt” az országgyűlés a koalíciós képviselők szavazataival 1991. november 4-én elfogadta. Göncz Árpád köztársasági elnök azonban a törvényt nem írta alá, hanem az alkotmánybírósághoz fordult, amely azt 1992. március 3-án azt megsemmisítette. Ugyanez történt Zétényi Zsolt és 23 képviselőtársa által előterjesztett törvénnyel is, amely más jogi megoldással kísérelte meg az eredeti célt legalább részben megvalósítani.

AZ ELMARADT IGAZSÁGTÉTEL

Az igazságtétel ügye a parlamenten kívül is nagy vihart kavart. Ennek emlékezetes eseménye volt az 1991. november 16-án, a Testnevelési Főiskolán az MDF és az SzDSz frakcióvezetője között lezajlott „Kónya-Pető vita”, amelyet a Magyar Televízió „Létkérdések” című műsorában leadott, majd három politológus magyarázataival kiegészítve, egy héttel később megismételt.

KÓNYA-PETŐ VITA